Molnár Ferenc: A doktor úr - Vígjáték a Körúti Színház előadásában

A betörő: „Csak azért mondom, mert engem hiába üt pofon, én nem párbajozom. Maga mindennek az oka! Az alkalom szüli a tolvajt! És ön szülte az alkalmat. Ön ennek a betörésnek a nagypapája!” A nagyszerű védőügyvéd: „Még néhány ily betöréses lopás, és én vagyok Magyarország legnépszerűbb védőügyvédje. Virágot vesz elő. Ezt egy hölgy dobta felém. A diákok meg akartak éljenezni! Egy öreg nő a keblemre akart borulni. Kifogják a lovakat a kocsiból, kifogják a benzint az automobilból, ha nem jöttem volna gyalog.” A flörtölő feleség: „És ha valaha mégis hűtlen lennék az uramhoz, kíváncsiságból tenném. Az érdekes lehet.” És a csábító: „Minden valamirevaló, csak egy kicsit finomabb idegzetű hölgy egyszer életében kíváncsi. Mondhatom, életemben már több kíváncsiságot elégítettem ki…” A kishúg: „De ha megtudják, hogy Bertalannal itt találkoztam, végem van! Én egy züllött nő vagyok!” A kishúgba szerelmes ügyvédtanonc: „Te, én jogász vagyok, én tanultam büntetőjogot és tudom, mi a bűn! Lopni, csalni, sikkasztani, az bűn. Egy lánnyal csókolózni, az nem bűn.” Az idős nevelőnő: „Én, kérem, a kötelességemet teljesítem, felügyelek, mikor vizsgára készíti elő Lenke kisasszonyt, ő pedig, kérem, ki sem merem mondani… szóval, én egy percig sem maradok ebben a házban, utóvégre a szegény ember se kutya.” Tervezett szereposztás: Puzsér Beleznay Endre Dr. Sárkány Lipták Péter Sárkányné Placskó Emese / Karaivanov Lilla Csató fogalmazó Oroszi Tamás Marosiné Farkasinszky Edit Bertalan Ráhm Dániel Lenke Figeczky Anna Cseresnyés Galambos Zoltán Julis Hertelendy Anna / Dékány Lilien Rendőr 1. Mak Dominik Rendőr 2. Bence Timur Rendezte Galambos Zoltán