Agamemnon

Rodrigo García a kortárs színházcsinálás egyik legradikálisabb kérdezője, aki a kapitalista fogyasztói társadalomban megtapasztalható egyéniségvesztés, elembertelenedés problémáit eufemizmusoktól mentesen veti fel. A monodráma főhőse a homo consumens szorongó, elidegenedett, nyugtalan, vásárlási és fogyasztási mámorban elragadtatott figurája, akik mindannyian vagyunk, amint belépünk egy szupermarketbe vagy útszéli KFC-be. Az előadás a performansz határát súrolja, az alkotás és befogadás, a színész és a néző közötti határ átlépésére tesz kísérletet, miközben a befogadót szimbólumokkal és harsány képekkel bombázza, akárcsak a mindennapok.